Budapesti séták, Budapesti setak, Budapest, Séta, Városnézés, Városnéző túra, Alternatív, Városnéző séta, Várostörténet, Várostúra, Műemlék, Látnivaló
Ha ma a Szabadság tér környékén útbaigazásként megkérdezzük a járókelőktől, hogy merre van a Guszev utca, értetlenül néznek. Soha nem hallottak róla. Ugyanezt az eredményt kapjuk akkor is, ha a Sas utcában tesszük fel a kérdést, ott sem hallott szinte senki a Guszev utcáról. Pedig a rendszerváltásig a mai Sas utca viselte ezt a nevet.
De ki is az a Guszev? És miért róla nevezték el a Sas utcát?
A történet 1949-re nyúlik vissza, amikor emléktáblát lepleztek le a Sas utca Szabadság tér felőli végén lévő, ma bankként működő épületen.
A bronz domborművön a következő szöveg volt olvasható: „Népünk 1848-49-es harcával együtt harcoló, a cári önkényuralommal szembeforduló mártírhalált halt Guszev százados és társai emlékére állította a Magyar Néphadsereg”
Ezek szerint lett volna egy százados, sőt társai is, akikben a cári hadsereg tagjaként a szabadság iránti vágy erősebb lett volna a lojalitásnál, s vállalva minden kockázatot átálltak, s együtt küzdöttek velünk a magyar szabadságért?
Guszev kapitány és feltételezett társai nem ilyenek voltak - merthogy nem is léteztek!
Guszev kapitány alakját Illés Béla találta ki. Illés Béla újságíró volt, aki radikális politikai nézeteket vallott, ezért a Tanácsköztársaság bukása után menekülnie kellett az országból. Élt Csehszlovákiában, Ausztriában, s Magyarországra 1945-ben a Vörös Hadsereg őrnagyaként tért vissza.
Illés minden visszaemlékezés szerint az andekdotázás mestere volt, aki asztaltársaságának mindig máshogy adta elő ugyanazt a történetet. Esetében a valóság és a képzelet határa annyira elmosódott, hogy az őt ismerők már rá sem kérdeztek az adott történet igaz voltára, mert bármennyi variációban is adta elő ezeket, valóságtartalmuktól függetlenül mindig hihetőek voltak.
A nagy mesélő nem elégedett meg azzal, hogy a háború utáni Magyarországon az élet minden területén a Szovjetunió lett a mérce, hanem még a cári Oroszország esetében is igyekezett olyan pozitív példát fellelni, amikor egy orosz tiszt a szabadságukért harcolók magyarok oldalára áll.
S mivel ilyet nem talált, ezért teremtett. Így jött létre a hős Guszev kapitány, aki szembefordult a cári önkénnyel és a magyar szabadságharc oldalán küzdött.
A hitet Guszev valósságában tovább erősítette az a tény, hogy Anasztaz Mikojan a Szovjetunió államfője magyarországi látogatása során megemlékezett a mártír tisztről.
Természetesen ezek után sokan voltak, akik bővebb információt szerettek volna megtudni az orosz tisztről, s tudományos alapossággal kívántak utánajárni szerepének. Több ösztöndíjas Moszkába is elment, hogy az ottani levéltárakban Guszevről kutasson, de mindannyian - érthető okokból – üres kézzel tértek haza.
A Guszev munkásságának felderítését életcéljukként kezelő kutatók előbb-utóbb eljutottak Illés Bélához, mint a Guszev-kultusz kiindulópontjához, aki bravúros ügyességgel vágta ki magát szorult helyzetéből. Mint mondta, valóban ő talált rá a hős kapitányra. Még a megtalálás helyét is pontosan megadta. A minszki levéltárat nevezte meg. Ezt hallva a kitartó kutatók úgy érezhették, hogy most már tényleg meglesz Guszev, s megoldódik a rejtély.
Hamarosan azonban lelombozódva vették tudomásul, hogy az erőfeszítéseik hiábavalók voltak: a minszki levéltár a II. világháborúban leégett, és megsemmisült a teljes állomány.
Guszev kapitány titkának örökre Illés Béla lett a hordozója.
Bár valóban megkapó lenne egy olyan orosz tiszt története, aki átállt a magyar szabadságért harcolni, de ilyen nem volt.
Volt viszont olyan - szintén a cári hadseregben harcoló - lengyel kapitány, aki átállt a magyar oldalra harcolni: Kazimierz Rulikowksi. A szabadságharc leverése után ezért a tettéért a cári hadsereg bírósága halálra ítélete, és kivégeztette. Sírja ma nagyváradon, emléktáblája a Földművelési Minisztérium falán található 1997-től.
A lengyel tisztről megemlékező táblát csak két évvel később állíttatta a belvárosi önkormányzat azután, hogy szintén az önkormányzat kezdeményezésére levették Guszev kapitány emléktábláját.
Gondoltam, utánajárok, hogy hol található most az emléktábla. Elkezdtem nyomozni, hogy hova tűnt Guszev kapitány?
Először a Kiscelli Múzeumot kerestem. Ott nincs, kérdezzem meg a Budapest Galériát. A Budapest galériában arról tájékoztattak, hogy a Budapest Történeti Múzeumban kellene megkérdeznem. A Budapesti Történeti Múzeumban pedig azt mondták, hogy ha esetleg náluk van, akkor a Modernkori Gyűjteményben található, ami nem más, mint a Kiscelli Múzeum.
A kör itt bezárult. Ugyanazt a kérdést teszem fel, amit az 50-es évek lelkes kutatói: Vajon hol lehet Guszev kapitány?
Akinek van tippje, ne tartsa magában, ossza meg velem!
Keressük meg együtt ezt a tűnékeny fickót! |
